Amikor még kicsi voltál, sokat foglalkoztak veled, hogy megtanulj evőeszközzel

enni, megtanítottak felöltözni, bekötni a cipőfűződet, begombolni az ingedet.

Kicserélték a pelenkádat, megmutatták, hogy hogyan mosakodj és fésülködj.

Erkölcsre és empátiára tanítottak.

 

Amikor majd megöregszenek és ők felejtenek el bizonyos dolgokat légy rájuk

tekintettel.

 

Lesz amikor ők felejtik el hogyan kell bekötni a cipőfűzőt, és hogyan kell

begombolni az inget. Amikor ők eszik le magukat, vagy remegő kézzel fésülik a

hajukat. Légy türelmes mert te is lassan fejlődtél, ők is lassan öregszenek.

Egyedül a te jelenléted, türelmed és nagylelkűséged lesz az ami melegen tartja a

szívüket. Egy napon mikor elveszítik az egyensúlyukat és nehezükre esik majd

járni, fogd meg a kezüket és tisztelettel kövesd őket lassú tempójukon úgy ahogy

ők követtek téged amikor járni tanítottak.

 

Légy mindig mellettük, ahogy ők tették: küzdöttek, sokat áldoztak és éltek...

Értünk, Érted.

 

 

Egyszer majd te is leszel ilyen helyzetben...