Csak l�pdel az utakon �s m�sra gondol. N�ha sz�les, az egyik �t aszfaltos, n�ha r�g�s, bar�zd�s, meredek.

Az utakat sok�ig csak alkalomnak tekintj�k, lehet�s�gnek, melynek seg�ts�g�vel elmehet�nk a h�vatalba vagy a

kedves�nkh�z vagy a rikkan� tavaszi erd�be.

Egy napon megtudjuk hogy az utaknak �rtelm�k van: elvezetnek valahov�. Nemcsak Mi haladunk az utakon, az utak is

haladnak vel�nk. Az utaknak c�lja van. Minden �t �sszefut v�g�l egyetlen k�z�s c�lba. Akkor meg�llunk, csod�lkozunk,

t�tott sz�jjal b�m�szkodunk. Csod�ljuk azt a rejtelmes rendet a sok �t sz�vev�ny�ben, csod�ljuk a sug�rutak,

orsz�gutak �s �sv�nyek sokas�g�t melyeken �thaladva v�g�l eljutottunk ugyanahhoz a c�lhoz.

Igen, az utaknak �rtelm�k van. De ezt, csak az utols� pillanatban �rtj�k meg, k�zvetlen�l a c�l el�tt.

(M�ray S�ndor)